2006.09.07.
21:18

Írta: Manéla

Ne fess lábat a kígyónak

Most értem haza barátnőmtől, Cseppkétől, munka után elmentem neki segíteni. Két mázsa könyvet portalanítottunk, majd fel-és bepakoltuk az új polcokra. De többet járt a szám, mint a kezem, és jól kiöntöttem a lelkem neki. Megint ránk sötétedett, mint legutóbb, de nem gyújtottunk fényt, csak ültünk a konyhában, porronggyal az ölünkben, cigivel a szánkban, nehézséggel a szívünkben, macskával az ablakban, csak a kontúrunk mozdult a félhomályban, mint papírmasék egy kihajtós könyvben, úgy ültünk ott, csak a szemünk világított, és egyikünk sem akart felállni és elbúcsúzni. "Ne fess lábat a kígyónak!" - idézett Cseppke valami kínai bölcsességet a bajomra, és most ezen fogok gondolkodni.

Szólj hozzá!

Címkék: barát

A bejegyzés trackback címe:

https://manela.blog.hu/api/trackback/id/tr135610223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.